Javaslatok fémek raktározására
Hőmérséklet:
A hőmérséklet emelkedésekor az ötvös-fém dísztárgyak kitágulnak, lehűléskor, pedig ismét csökken a térfogatuk. Napsütésnek, spotlámpa melegítő hatásának kitett festett, zománcozott fémek esetében a fém és a díszítő réteg hőtágulása nem azonos mértékű, ezért a külső réteg megrepedezik, lepattogzik. Festés esetén a szerves kötőanyagok öregedését is gyorsítja a magasabb hőmérséklet. A fémek egy része már tiszta, száraz levegőn korrodálódik, a levegő oxigénjével reakcióba lép, vegyületté alakul. A folyamat a felületen indul, egyes esetekben egy vékony oxidréteg kialakulásával megáll (pl. alumínium), más esetekben az oxidréteg fokozatosan vastagodik (pl. vas).
Nedvesség:
A nedvesség meggyorsítja a legtöbb fém vegyületté alakulását, így például a polírozott ezüstfelületek, rézfelületek mattulását, fényes vasfelületeken az ún. futórozsda kialakulását. Nedvesség hatására felgyorsuló korrózióra utal, még például ha egy réz- vagy bronztárgy felületén apró, világos zöld foltok jelennek meg (réz-klorid jelenléte), vagy a vastárgy felületén világosbarna cseppecskék mutatkoznak (vas-klorid jelenléte). Nagymértékben felgyorsítja a korrodálást a magas páratartalom azokban az esetekben, ahol több fém együttesen, egymással szorosan érintkezve fordul elő, például aranyozott réztárgy vagy ónforrasszal forrasztott bronzkancsó-fül stb. Ilyenkor a fémek határfelületén indul meg először a korrózió (ún. elektrokémiai korrózió), és a kevésbé nemes fém megy jobban tönkre.
Légszennyezők:
A gáz halmazállapotú légszennyezők közül a múzeumi belső terekben általában a kénhidrogén jelenthet veszélyt az ezüst-, illetve rézalapú műtárgyakra nézve. A kénhidrogén ugyanis már nagyon kis mennyiségben e fémek felületének mattulását, sötétedését, később feketedését idézi elő (ezüst-, illetve réz-szulfid kialakulása). A kénhidrogén bekerülhet a múzeumba a külső légtérből, de felszabadulhat pl. egy tárló béleléséhez használt textíliából is (pl. gyapjú). A fából készült tárolókból, polcokból, különböző szigetelőanyagokból felszabaduló szerves savak különösen az ólomtárgyakat veszélyezteti, de korrodálódhatnak pl. a fafiókban tárolt bronzérmék is (pl. rétegelt lemez).A szilárd halmazállapotú légszennyezők megkötik a nedvességet a fém felületén, egy részük feloldódik, és ezek az oldatok (pl. konyhasóoldat) korróziót idézhetnek elő.A biológiai károsítók nem támadják meg a fémanyagot (kivéve néhány, az aranyat, illetve a vasat károsító, viszonylag ritkán előforduló baktériumot), de ha pl. szerves anyagú védőbevonat van a felületen, azon esetenként megtelepedhetnek.
